| Nyomtatás |

Az almacsiga család vagy más néven Ampullariidae tagjai édesvízi csigák, melyek a világ különböző trópusi területein honosak. Számos fajuk eljutott a díszállat-kereskedésekbe, és népszerű, házi kedvencé vált.

2012. november 8-ai hatállyal érvénybe lépett rendelet alapján tiltott a Pomacea nemzetség bármely fajának behozatala az Európai Unióba. Ezzel együtt kereskedelme, birtoklása és tenyésztése is tilos. Ez éppúgy érvényes a díszállat kereskedésekre, mint a magánszemélyekre.

A tiltás háttere

2009 augusztusában az almacsigák egyes fajai megjelentek Spanyolországban, az Ebro deltájában. Azóta erősen elszaporodtak az érintett területeken és a rizsföldeken komoly kártevővé váltak. Nagyon változékony és alkalmazkodó fajokról van szó. A fajokat csak nehezen, szakemberek segítségével lehet megkülönböztetni egymástól. A különböző fajok meghatározását csak a DNS-elemzés teszi lehetővé, aminek az alkalmazása nemrég vált lehetővé. Mivel a területeken problémamentesen túlélik a fagyáspont körüli hőmérsékletet, a biztonság kedvéért minden fajra kiterjesztették a tilalmat.

Világméretű vész?

A Pomacea nemzetség almacsigái mára már világszerte veszélyesnek, inváziós fajoknak számítanak. Ennek oka, hogy napjainkban legkevésbé, kezdetlegesen ismerjük biológiájukat és különösen a rendszertanukat. Ebből adódik, hogy egyes fajai (P. caniculata, P. insularum, P. diffusa  P. scalaris)  Dél-Ázsia széles részein elterjedtek és némelyikük a rizsültetvények súlyos kártevőivé váltak. A Pomacea vízi csigák a rizs mellett, vízinövényeket is esznek. Ahol megjelennek, a terület növényzetének kipusztulását okozzák. Nemrégen, lehetővé vált néhány tényállás tisztázása. A Pomacea nemzetség almacsigái Dél-Ázsián kívül (Burma, Kína, Guam, Hongkong, Indonézia, Japán, Kambodzsa, Laosz, Pápua Új-Guinea, Fülöp-szigetek, Szingapúr, Dél-Korea, Tajvan, Tájföld, Vietnám) az USA, a Dominikai Köztársaság/Haiti, Puerto Rico és a világ más részein is elterjedtek. Ezzel szemben az eredeti hazájukban, Dél-Amerikában, ezek az almacsigák már nem jelentenek pusztító veszélyt. Afrikai és ázsiai őshonos almacsigáknál (Afropomus, Lanistes, Pila és Saulea) nem vették észre az agresszív viselkedést, miszerint rizsültetvényeket károsítottak volna. Bár az ázsiai Pila nemzetség csigái az újonnan jövő fajok egy részét kiszorítja, az állományfejlődés megismerésének érdekében megfigyelés alatt állnak.

Az Ebro-csigák eredete

Hogy hogyan került a Pomacea insularum az Ebro deltájába, az ismeretlen. Csekély az esélye, hogy akváriumi állatról van szó, mert az akvarisztikában elsősorban a Pomacea diffusa (bridgesii) ismeretes, de ezt sem lehet teljesen kizárni. Ám ennél a pontnál még egyszer nyomatékosan felhívjuk minden akvarista társunk figyelmét:

Kérve kérünk benneteket, soha semmilyen állatot ne dobjatok ki! A legtöbb esetben ezek a kitett állatok gyötrelmes kínok közt elpusztulnak, de az a néhány, amelyik túléli, nagyon negatív hatással van Magyarország faunájára. Szélsőséges esetekben még fajok kihalását is okozhatják! Az állatvédelmi-törvény tiltja, hogy a feleslegessé vált, már nem gondozott állatokat egyszerűen megöljék, hiszen őket még mindig oda lehet adni az állatkerteknek. Ezzel még egy esélyt adhatunk és a lelkiismeretünkkel is könnyebben elszámolhatunk. Az Ebro-csigák esetében valószínűbb, hogy a fiatalkorú állatok a vízinövényekkel (pl. rizspalántákkal) együtt lettek behurcolva. Az almacsigák tilalmával egy időben kiadtak egy másik rendeletet is, amely előírja a mocsári és vízinövények szigorú ellenőrzését az EU-ba történő behozatalnál.

Almacsigák az akvarisztikában

A Pomacea nemzetség ismert almacsigái az akvarisztikában igen közkedveltek. A többi vízi csigához képest méretük nagyobb, és jellegzetes az eltérő formájuk, házuk is. A tenyésztéssel foglalkozó akvaristák számára az almacsigák igen hasznosak, mivel a tenyésztő akváriumokban, melyekben erősebben kell etetni, remek takarítóknak bizonyulnak. Pomacea canaliculata, amit szívesen neveznek az almacsigák óriásának, a világ legnagyobb édesvízi almacsigája, aminek a háza akár a 15 cm átmérőt is elérheti! A Pomacea almacsigák előnye, hogy nem ellenőrizhetetlenül szaporodnak, mert a petéiket a vízen kívül, fürtökben rakják le, ahonnan könnyedén eltávolíthatóak, ha nem kívánjuk megtartani utódjaikat. Az óriás almacsiga feltűnő, málnaszínű petefürtjei mutatják a legbiztosabban, hogy az almacsigák megjelentek a természetben és ebből az állapotukat is megbecsülhetik szakembereink. Azonban az olyan növényevő fajok, mint a P. insularum és a P. canaliculata az akváriumokban meglehetősen népszerűtlenek, és ezért általában csak kevés szakember gondozza őket.

A hobbiszinten elterjedt kedveltebb faj, a tenyésztéssel létrehozott arany, fehér, kék, jade, viola, rózsaszín csíkos Pomacea diffusa. Ez a faj azonban soha nem jelentett veszélyt. Alkalmas növényzettel ellátott akváriumban való tartásra, mivel ez a csiga főleg halott és rothadó anyagokkal táplálkozik, illetve puha fogaival képtelen felfalni a szép, egészséges vízi vegetációt. Nem pusztítja a rizsföldeket, legalábbis nem Európában, mivel 15 ⁰C alatti hőmérsékletet már nem viseli el és az állat elpusztul.

Csúnya következtetés

A Pomacea nemzetségtől való komoly félelem természetesen csak azokban az EU tagállamokban megalapozott, ahol rizstermesztés folyik. Így tehát: Spanyolország, Olaszország, Bulgária, Franciaország, Görögország, Magyarország, Portugália és Románia. Hazánkban főleg az Alföldön, Békés, Karcag és Szarvas közelében ( kb. 2000 hektáron) folyik a magyar rizstermesztés. Bár az árasztásos technológia igen drága nálunk, mégis érdemes lenne megtanulni és áttérni erre a módszerre hazánkban is. A közép- és észak-európai EU-s országokban az almacsigák képtelenek túlélni a telet. Ezért megpróbálták a rendelet ellenzői, hogy az almacsiga-tilalmat csak olyan országokban szabályozzák, ahol az almacsigák elszabadulása veszéllyel fenyeget. Egy ilyenfajta eljárás azonban az EU-ban nem lehetséges. Itt mindenkire vagy senkire érvényes alapon döntöttek. Tehát most már minden uniós országra vonatkozik az almacsigák betiltása.

Felmerül bennünk a kérdés! Innentől kezdve mi lesz? Holnap kopogtat majd a rendőrség az ajtón és lefoglalja az almacsigákat? Ugyan Magyarországon van rizstermelés, mégis nehezen elképzelhető, hogy az almacsigák komoly problémát okozzanak. Ezzel a magyar hatóságok is tisztában vannak, tehát komoly ellenőrzés nem várható. Feljelentésre akkor számíthatunk, ha az interneten apróhirdetésben áruljuk őket. Ilyen esetben minden bizonnyal számítani lehet arra, hogy megkezdődik a büntető eljárás, ezért az efféle esetektől jobb tartózkodni.

További lehetőségek

Aki azonban továbbra is legálisan szeretné tartani vagy tenyészteni az almacsigákat, nem kell erről lemondania. Visszatérhet a Pila fajokhoz, amit Tájföldről importálnak. Rajtuk kívül javasolhatom még a legszebb dél-amerikai fajt, az Asolene spixi-t (Zebra-almacsiga), ami petéit a víz alá rakja.
Kár, hogy az EU felelősök nem tudták rászánni magukat, hogy az ártalmatlan Pomacea diffusa, a maga színes tenyésztett alakjaival legálisan is forgalmazható legyen, hiszen ezek az állatok véleményem szerint összetéveszthetetlenek. A rendeletben említés tesznek e törvény 2015. február 28-i felülvizsgálatára.  Reméljük, hogy a döntéshozók bölcsen fognak eljárni és ezeket a nagy múltú fajokat nem fogják mindörökre az akvarisztika margójára helyezni.

Szöveg: Zsadányi Ágnes (CsigaFan),   Zábrácki László

Forrás:Aqulog news

Fordította: Lengyel Máté